A vállalatok fele világszerte él a greenwashing néven emlegetett eszközzel, amelynek révén a termékeiket, szolgáltatásaikat vagy magát a brandet igyekeznek eladhatóbbá, versenyképesebbé tenni. Mit jelent ez a fogalom? Hogyan használják? Mit lehet tenni ellene?

Miután a fejlett és a fejlődő országok többségének stratégiai elvei közé bekerült a fenntartható fejlődés és a körkörös gazdaság fogalma, ez a szemlélet a vállalati szférában is megjelent.

Pozitív folyamatként értékelendő, hogy egyre több cég határozott meg konkrét stratégiát, lépéseket a társadalmi felelősség, a környezetvédelem területén akár olyan programokkal, kezdeményezésekkel, amelyek a fenti célokat szolgálják, akár a saját működésük során bevezetett intézkedések formájában, vagy az általuk gyártott termékeik környezetbarát tulajdonságainak feltüntetésével.

Hogy mindennek hangot is adnak, ugyancsak üdvözlendő jelenség, hiszen ebben az esetben a marketingkommunikáció egy új szemléletmód, vállalati kultúra elterjedését is segíti, valamint a cég munkatársait, konkurenciáját, partnereit is arra ösztönzi, hogy minél környezettudatosabb módon éljenek.

Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor az adott vállalkozás csak tetteti a környezetbarát üzletvezetést, valójában nincs igazi tett, tartalom a szlogenek, termékek mögött. Ezt a reklámstratégiát nevezik zöldre festésnek (greenwashing, azaz szó szerint zöldre mosás).

Mivel manapság a „zöld” szlogenek már kifejezetten vonzóan hatnak a vásárlókra, egyértelműen az ő megtévesztésükként értelmezhető például egy olyan üzenet közvetítése, amely azt az illúziót kelti, hogy az adott termék előállítása és használata nem árt a környezetnek.

Egy felmérés szerint az amerikai vállalatok több mint fele elismerte, hogy élt már a zöldre festés, a greenwashing eszközeivel, az Európai Unióban és Magyarországon pedig a környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások közel felét találták félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.

Az Európai Parlament 2024 elején nagy többséggel elfogadta azt az irányelvet, amely nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő üzleti gyakorlatokkal szemben. Az új szabályok értelmében az EU-n belül mostantól tiltott a greenwashing, zöldre festés, így már valóban csak azok a vállalatok használhatják az olyan címkéket, mint „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges”, amelyek ezeket az állításokat bizonyítani is tudják.

Magyarországon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6.§- a szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt úgy jelenít meg, hogy az megtéveszti, vagy megtévesztheti a fogyasztót, aki ezáltal olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A törvény a megtévesztő tényezők között az áru környezeti hatásait is nevesíti.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-os döntése alapján pedig amennyiben egy vállalkozás kihasználva a környezetbarát arculathoz tartozó vonzerőt, azt a látszatot kelti, hogy működésének középpontjában a környezettudatoság áll – noha ez nem minden tekintetben igaz, vagy igaz, de megtévesztő lehet a fogyasztó számára – „greenwashing” jelenségről beszélünk. A jelenség neve az adott termék „zöldre mosását”, „zöldre festését” jelenti (GVH 2016, Gellén 2017).

Mindenesetre továbbra is érdemes mindannyiunknak odafigyelnie a greenwashing jelenségére, és ott kezelni a problémát, ahol valóban tudunk is tenni ellene: azaz a saját házunk táján, a saját döntéseink meghozatalakor.
Amennyiben lehetséges, ne használjunk egyszer használatos műanyagcsomagolásokat, -edényeket.