Mit jelent pontosan a körforgásos gazdaság és a zero waste irányelve?
A Körforgásos gazdaság elve konkrétan is megfogalmazza, hogyan járjunk el, hogyha fenntartható módon szeretnénk élni. A modell egyfajta visszatérés a természet rendjéhez, ahol minden anyag körfolyamatokban vesz részt: az egyes folyamatok végterméke egy másik folyamat kiindulási anyaga.
Mit jelent pontosan a körforgásos gazdaság és a zero waste irányelve?
A Körforgásos gazdaság elve konkrétan is megfogalmazza, hogyan járjunk el, hogyha fenntartható módon szeretnénk élni. A modell egyfajta visszatérés a természet rendjéhez, ahol minden anyag körfolyamatokban vesz részt: az egyes folyamatok végterméke egy másik folyamat kiindulási anyaga.
Az Európai Parlament honlapján olvasható definíció szerint a körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, többek között azzal, hogy a termékeknek „második esélyt” adunk: megjavítjuk, átalakítjuk azokat. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.
Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az új megközelítés szerint a hulladékra már nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk azt.
A termékek életciklusának meghosszabbításával lehetővé tesszük a minél kisebb új anyag- és energiaráfordítást és az ezzel járó fajlagos szénlábnyom-növekedést. Az elhasználódott terméket tehát megsemmisítés (elégetés vagy hulladékként kezelés esetén egyaránt környezetszennyező) helyett újrahasznosítjuk az eredetivel megegyező vagy attól eltérő felhasználási célra. Ennek az új terméknek az elhasználódás utáni újrahasznosítása vagy újrafeldolgozása ugyancsak többször ismétlődhet – így válik körkörössé a folyamatot.
Magyarország körforgásos gazdaságra történő átállási stratégiáját a magyar kormány az OECD-vel és az EU-val közösen dolgozta ki és fogadta el 2023-ban. A magyar stratégia a biomasszára, az élelmiszer- és építőiparra, illetve a műanyagra koncentrált a körforgásos modellek megalkotásakor.
Az EU 2022-ben elfogadott cselekvési terve és intézkedési csomagjában a legtöbb energiát fogyasztó ágazatokra helyezi a hangsúlyt: elektronikai par, információs és kommunikációs technológia, műanyagipar, építőipar, textilipar. A javaslatok között szerepel többek között a fenntartható termékek népszerűsítése, a fogyasztók ösztönzése a „zöld átállásra”, az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a fenntartható textíliákra vonatkozó stratégia. A zöld átállás lényege a ma használt fosszilis energiahordozók – szén, lignit, olaj, földgáz – hatékony helyettesítése a klímavédelem szempontjából barátságos megoldásokkal (atomenergia, szél- és napenergia), a „zöld hidrogén” használatának elterjesztése és az energiatakarékosság.
Hogy még konkrétabb példákat is említsünk:
- 2018 májusában az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a tengeri műanyaghulladék kérdésének kezelésére. Ennek része, hogy be kell tiltani az európai strandokon talált top 10 egyszer használatos műanyag termékek gyártását az unióban 2021. július 3-tól.
- 2022 novemberében a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt, beleértve a csomagolás kialakításának javítására irányuló javaslatokat, például az egyértelmű címkézést, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást, valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való átállás biztatását.
- A zöld megállapodás részeként 2030-ig meg kell oldani a műanyag csomagolási hulladék 55%-ának újrahasznosítását (az ebből fakadó kihívásokról a Körkörös problémák című menüpontunkban olvashat)
- Az EP 2015-ben korlátozta a nejlonzacskók használatát, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a mikroműanyagok ellen.
- 2023 januárjában az EP kimondta, hogy a műanyaghulladékok nem OECD-országokba történő kivitelét be kell tiltani, de az OECD-országokba történő szállítást is fokozatosan meg kell szüntetni (4 éven belül).
Nulla szemét: zero waste
A körkörös gazdaság legfőbb üzenetére rímel, de annál talán méeg egy fokkal „radikálisabb” irányelv gazdasági értelemben azt jelenti, hogy eleve tartós, javítható és újrafeldolgozható termékek kerülnek forgalomba, a hangsúly tehát a megelőzésen van, ami a fogyasztás és a hulladék csökkentéséhez vezet.
Az állampolgárok szintjén is megvalósítható „nulla szemét” megközelítés arra ösztönzi az embereket, hogy a lehető legkevesebb szemetet termelve éljenek, fő célja a pazarlás megszüntetése.
(Arról, hogy mindezt hogyan tudjuk megvalósítani, részletesen a Körülöttem a világ menüpontban írunk).
OLVASSA EL TÖBBI HÍRÜNKET IS!
Körkörös problémáktól az egyéni felelősségig!
A műanyagszennyezés korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Az egyszer használatos eszközök csökkentésére, kiváltására azonban van lehetőség.
Az egyik ilyen megoldás az edényvisszaváltó, edénymegosztó rendszerek alkalmazása.
A Körkörös.hu célja, hogy rámutasson a műanyagszennyezéssel kapcsolatos problémákra, a globális törekvésekre és arra, mi mindent tehetünk mi magunk a megoldásért.
Állandó menüpontjainkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában, folyamatosan frissülő híreinkben pedig a legkülönbözőbb szempontok alapján mutatjuk be az aktuális eredményeket, ötleteket, lehetőségeket.
A honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság, a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára.