Miért nem tudnak igazán környezettudatosan működni a hazai éttermek? Mi lett Magyarország első edénymegosztó rendszerével? Kik lehetnek igazán fogékonyak a környezettudatos ételrendelés iránt? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk dr. Horvátth Saroltától, a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Rakun dobozközösség egyik alapítójától.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Kampányaikkal az elmúlt években többmillió embert értek el és ösztönöztek cselekvésre, tevékenységük évente több mint 300 sajtómegjelenést generál, emellett számos civil és fenntarthatósági díjat érdemeltek ki. A Rakun (magyarul: mosómedve) dobozközösség egy régóta fennálló problémára ad választ: az ételek elvitelekor és házhozszállításakor keletkező rengeteg hulladékra. Az általuk létrehozott rendszernek köszönhetően csökken az ételcsomagláshoz használt műanyag mennyisége, emellett a fogyasztó és az éttermek is jól jártak. A  Körkörös.hu dr. Horvátth Saroltát mindkét egyedülálló, példaértékű kezdeményezésről kérdezte.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Kampányaikkal az elmúlt években többmillió embert értek el és ösztönöztek cselekvésre, tevékenységük évente több mint 300 sajtómegjelenést generál, emellett számos civil és fenntarthatósági díjat érdemeltek ki. A Rakun (magyarul: mosómedve) dobozközösség egy régóta fennálló problémára ad választ: az ételek elvitelekor és házhozszállításakor keletkező rengeteg hulladékra. Az általuk létrehozott rendszernek köszönhetően csökken az ételcsomagláshoz használt műanyag mennyisége, emellett a fogyasztó és az éttermek is jól jártak. A Körkörös.hu dr. Horvátth Saroltát mindkét egyedülálló, példaértékű kezdeményezésről kérdezte.

Körkörös.hu: Hogyan indult a Gasztrohős?

A Felelős Gasztrohős Alapítványt négyen hoztuk létre még 2012-ben, azzal a céllal, hogy elterjesszük a környezettudatos, felelős étkezést, és ebben segítsük a hazai vendéglátóhelyeket. A minősítésünket több, mint ötven étterem szerezte meg, akiket igyekeztünk hasznos tanáccsal ellátni, arra vonatkozóan, hogyan legyenek környezettudatosak, mire figyeljenek oda, ha felelősen, fenntartható módon szeretnék üzemeltetni az éttermüket. Az imponáló szám ellenére az éttermek motivációja nem volt annyira erős, hogy ebből mozgalom váljon.

Körkörös.hu: Ennek mi volt az oka?

Ez a szektor egyelőre egyfajta mostohagyereknek tekinthető legalábbis a környezettudatosság szempontjából: az éttermeknek túl sok az adminisztrációs terhük, és bár sokan szeretnének környezettudatosan működni, ez idő- és pénzigényes, ráadásul egyelőre a vendégek sem ez alapján választanak. A covid még inkább háttérbe szorította ezt a szempontot, és a jelen gazdasági helyzet sem segít.

Körkörös.hu: A lakossági kampányaik azonban a mai napig rendkívül sikeresek, a sajtót olvasva például lépten-nyomon belebotlunk a Gasztrohős valamelyik kezdeményezésébe.

Valóban, nagyon sok energiát fektettünk a lakossági szemléletformálásba különböző online és offline kampányok formájában. Ezek sikerében a sajtó is nagy segítségünkre volt. Szívesen számolnak be a munkánkról, az ugyanis talán a mai napig újdonságnak számít, hogy az élelmiszereknek is van ökolábnyoma. Számos előadást tartottunk, megszerveztük a gasztrorandit, amelynek során vendéglátóhelyeket hoztunk össze termelőkkel, illetve vidéki workshopok keretében népszerűsítettük a környezetvédelemmel foglalkozó éttermeket. Pályázatokon indultunk, felvettünk munkatársakat, önkéntesekkel is dolgoztunk, a stabil anyagi forrás megteremtése érdekében pedig érdeklődő vállalatoknak csapatépítő foglalkozásokat is tartottunk, ezeken népszerűsítettük például a helyi élelmiszereket és a tudatos táplálkozást. Elindítottuk az óvodásoknak, kisiskolásoknak. középiskolásoknak szóló edukációs programjainkat is (Gasztrohős Palánták, Gasztrohős Padtárs, Diák PróbatÉtel).
A covid alatt sajnos számos közösségépítő kezdeményezésünk leállt, ám ekkor, éppen a pandémia teremtette helyzet kapcsán vágtunk bele egy teljesen új kezdeményezésbe.

Körkörös.hu: Ez volt a Rakun dobozközösség?

Miután mindenki otthon dolgozott, és a kamra hamar megtelt az ételrendelések műanyagdobozaival, megfogalmazódott bennünk az ötlet, hogy tenni kellene valamit ez ellen, hiszen a legnagyobb környezeti problémát éppen ezek az egyszer használatos plasztik élelmiszer-csomagolások jelentik.

Részt vettünk az EU-s Accelerator program képzésein, kidolgoztunk egy üzleti tervet, és nyertünk is pénzt: startupként indultunk el, bevezettünk egy applikációt, és beszereztük az első 2000 dobozt.

Az éttermek rendkívül nyitottak voltak, az első év jól sikerült, de aztán sajnos nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztük. Nem hoztuk a számokat, kerestünk ugyan befektetőket, de nem gyűlt össze túl sok pénz – a Cápák között című televíziós műsorban megígért támogatást például meg sem kaptuk.

Miért nem jöttek a számok?

Talán azért, mert saját magunkból indultunk ki. Számunkra egyértelmű volt, hogy a Rakun rendszere olcsóbb, egészségesebb, környezettudatosabb, mint a műanyag-csomagolás. Miért is ne használnák? Miért ne élnénk vele? Azonban az emberek döntő többsége sajnos nem így gondolkodik. 15 városban voltunk jelen, több, mint 100 étteremben, de volt olyan vendéglátó egység, ahol egy ember sem használta a Rakun dobozokat. Sokaknál az volt a gát, hogy olyan edényt kapnak, amiből más már evett, hiába kommunikáltuk egyértelműen, hogy a dobozokat alaposan kimossák, ahogy az éttermekben, menzákon sem koszos tányérokból esszük az ebédet. Gondot jelentett az is, hogy – mivel a dobozok fémből, készülnek – nem lehet azonnal mikróban megmelegíteni az ételt. (A műanyagedények mikrózásának veszélyeiről a Körkörös.hu is írt több érdekes cikket is). Volt, akit az egyébként rendkívül egyszerű applikáció riasztott el.

Az applikáció? Ma már szinte minden szolgáltatáshoz jár egy. Gondolom, ez inkább az idősebb generációknál válthatott ki ellenállást?

Igen, a fiatalok nagy érdeklődést mutattak a projekt iránt, sok egyetemen mutatkoztunk be, a Corvinuson a Rakun tananyag is volt, a MOME-sok a grafikai tervezésben is segítettek. A diákoknak nagyon tetszett a Rakun, menőnek számított, hiszen az ő körükben már trendi dolog tenni valamit a környezetvédelemért, 3-4 év múlva ők lehetnek a célközönség.

Egyébként hogyan működött a Rakun rendszere?

Az alkalmazás letöltése után a felhasználó választ egy csomagot, a dobozokat az adott étteremben kapja meg az első rendeléskor, ezeket a QR-kód beolvasásával regisztrálja, az üres dobozt pedig legközelebb bármelyik partner étteremnél becserélheti. A korlátlan alkalommal használható acéldobozokban az ételt haza is lehet vinni, házhoz is lehet rendelni, a kiürült edényt pedig az étteremnek vagy az étterem futárjának lehet átadni. A dobozokat elmosás után újra lehet használni, így nem keletkezik hulladék. Viszont mindez már múlt idő, nemrég sajnos be kellett fejeznünk a Rakunt.

Ez elvette a kedvét? Ennyire nehéz ma Magyarországon környezettudatos közösséget építeni?

A Rakunba rengeteg időt és energiát fektettünk, és természetesen nagyon sajnálom, hogy nem sikerült továbbvinnünk ezt a projektet. A rengeteg kitartás és lelkesedés nem volt elég, ennél többre is szükség lenne: komoly állami szerepvállalásra, a szemlélet átalakulására. Mert igenis fontos, sokat számít, hogy az egyes ember mit tesz a hétköznapokban. Ez a Gasztrohős egyik legfontosabb üzenete.

A Felelős Gasztrohős követői azért számíthatnak a munkájára, energiájára?

Igen, a Gasztrohősben természetesen továbbra is aktívan részt veszek!