Amint Czippán Katalin a Tiszta Út Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének tanácsadója fogalmazott, az edukáció szó lefedi azokat a szándékos, tudatos cselekvéseket, amelyekkel mások gondolkodását, hozzáállását, cselekvését, netán értékrendjét szeretnénk megváltoztatni, jelen esetben annak érdekében, hogy az emberiség még sokáig élhessen ezen a bolygón. Miért fontos a zöldedukáció? Milyen jogi, közoktatási háttere van, és milyen eredményekről jó gyakorlatokról, példákról számolhatunk be jelenleg Magyarországon a közoktatásban, a vállalati és a civil szférában? A Körkörös.hu legfrissebb összeállítása a Zöldgazdaság című tanulmánykötet írásai alapján készült.

Politikai törekvések

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) szerint a jövőben a gazdasági eredményeket befolyásolja majd, hogy mennyire sikerül a zöldátállás, és hogy mennyire sikerül bevonzaniuk azokat a munkavállalókat, akik ezt segíteni fogják. Egy 2023-ban végzett felmérésük szerint a munkaerőpiacon a következő, előttünk álló krízisek megoldásához a rendszerekben való gondolkodás és a folyamatos, élethosszig tartó tanulás a legfontosabb kritérium. Tehát akár gazdasági szempontból vizsgáljuk, akár a fenntartható fejlődés felé történő elmozdulás szemszögéből nézzük, a tanulásnak és az ezt támogató edukációnak kulcsszerepe van a siker elérésében – magyarázta Czippán Katalin.
Az ENSZ-tagországok által 2015-ben közfelkiáltással elfogadott, magyar társvezetéssel készített, a világunk átalakítását célzó fenntartható fejlődési célok között a negyedik a minőségi oktatásról szól, amelyben célul tűzik ki, hogy minden tanuló szerezze meg a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudást és képességeket. Az Európai Tanács még 2010-ben mondta ki, hogy az embereket fel kell ruházni a tudatos választáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és attitűdökkel, 2022 júniusában pedig az Európai Unió tagországai elfogadták a zöldátállást és a fenntartható fejlődést tanulásáról szóló „Green Deal” program ajánlását – olvassuk a szakértő írásában, aki azt is kifejti, hogy az edukációt már a közoktatás minél alacsonyabb szintjén el kell kezdeni, de fontos, hogy a folyamat minden állomásán továbbvigyék ezt a szemléletet, illetve amit elvárunk az intézményektől, azt minden egyéb fórumon, közösségben is kommunikálni kell.
A felmérések bebizonyították, hogy ma már a munkavállalás előtt álló fiatalok szempontjai között szerepel az is, hogy az adott szervezet fenntartható módon működik-e, mit tesz a társadalmi felelősségvállalás jegyében, és elkötelezett-e a környezet védelme iránt

A szövetség egyik legnagyobb vállalása a gyakorlati környezetvédelmi tevékenységek, a zöldipar népszerűsítése, hogy minél több érintett megismerkedhessen a környezetvédelem szerteágazó területeivel a kármentesítéstől a szennyvízkezelésig, a zaj- és rezgésvédelemtől a levegőtisztaság-védelemig, a megelőzést biztosító technológiáktól a megújuló energiákig.
A programon belül többek között együttműködési megállapodások születtek különböző felsőoktatási intézményekkel, valamint pályaorientációs tréningeket tartottunk diákok, hallgatók számára a zöldipar népszerűsítése és az elhelyezkedési lehetőségek bemutatása érdekében.
Létrehoztak egy zöldállásportált a munkaerőpiaci kapcsolatok támogatására. Tagcégeik részére képzéseket tartottak employer branding témában, hogy hasznos módszerekhez, eszközökhöz jussanak, amelyeket fel tudnak használni saját maguk népszerűsítésére és a vonzóbb munkahellyé válás érdekében. Mindezek mellett a KSZGYSZ munkatársai és tagcégeinek lelkes képviselői számtalan önálló vagy minisztériumok, pályázatok által támogatott szemléletformáló rendezvény, program megszervezésén, ismeretterjesztő kiadvány kiadásán dolgoznak, amelyek a társadalom különböző rétegeinek szólnak.
Az általános és középiskolások számráa indított, nagy sikerű, ZöldForgó Élménynap 150 hazai helyszínen több ezer diák számára mutatott rá környezetünk állapotára, bevonva őket a közös gondolkodásba és a megoldást szolgáló cselekvésbe. Bebizonyosodott, hogy a pszichológia, a neveléselmélet, ötvözve a mai kor kommunikációs és vizuális eszközeivel képes célt érni.
A felnőttek, döntéshozók szemléletformálását zászlajára tűző Zöldgazdaság Fórumsorozat a szakmai ismeretátadásban ért el maradandó eredményeket, az Országos Szemléletformálási Konferencia pedig pedagógusoknak és az érintett szervezeteknek mutatta be a generációs specifikumokat és a jó gyakorlatokat. A KSZGYSZ ingyenesen igénybe vehető környezetvédelmi információs bázist alakított ki és épít folyamatosan, amelyből bárki megismerheti a Magyarországon működő környezetvédelmi ipar és szolgáltatások helyzetét, szereplőit, kiadványaiban pedig olvasmányos, tudományos adatokkal alátámasztott információkat adnak át az érdeklődőknek (Műanyag kisokos és a Hulladékcsökkentési útmutató).
https://szemleletformalas.kszgysz.hu/
https://szemleletformalas.kszgysz.hu/zoldforgo/

Kölcsönkapott levegő 

Ha van vízművek, van levegőművek is? – teszi fel a kérdést Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke. A 2023-ban lebonyolított, Kölcsönkapott levegő elnevezésű szemléletformáló kampány célcsoportja elsősorban a 11–14 éves korosztály volt. A projekt keretében 15 iskolában végeztek környezetilevegő-méréseket. Magyarország egyik jelentős környezeti, környezet-egészségügyi problémája ugyanis a környezeti levegőben jelenlévő szálló por. A finom (PM10 ) és ultrafinom (PM2,5 ) szemcsetartományban jelenlévő részecskék belélegezve egészségkárosodást okozhatnak, ezért alapvető fontosságú a koncentrációjuk csökkentése a kibocsátás mérséklése révén. Hazánkban a szálló por jelentős mennyiségben a lakosság tevékenységéből származik, elsősorban a szilárd anyagok égetéséből (fűtés, kerti hulladékok égetése), illetve a közlekedésből. Ebből adódik, hogy a lakosság hatékony erőfeszítéseket tehet a közvetlen lakókörnyezetében a szállópor-koncentráció mérséklésére, és így saját egészségének megőrzése érdekében. A KSZGYSZ szakemberei szakképzett animátorokkal kiegészülve kiscsoportos foglalkozásokon tájékoztatták a gyermekeket a lakossági tevékenységek levegőminőséget befolyásoló hatásairól.
Az Óbudai Egyetem környezetmérnök szakos hallgatói hordozható műszerrel az iskola több pontján végeztek szállópor-mérést a tanulókkal közösen, felhívva a figyelmet a porterhelés lokális jellegére. A projektben való részvétel lehetőséget teremtett a környezetmérnök hallgatók számára, hogy tapasztalatot szerezzenek egy levegőtisztaság-védelem tárgykörébe tartozó szakmai probléma közérthető bemutatásában. Minden helyszínen projektnapot rendeztek, előadásokkal, kiscsoportos foglalkozásokkal, sajnos a gyerekek visszajelzéseiből is látszott, hogy sok helyen nem megfelelő anyagokat helyeznek a kályhába, azonban a program keretében tisztázni tudtuk, melyek a helyes fűtőanyagok – modnta Ágoston Csaba.
A projekt keretében készült, szemléletformáló, környezeti nevelői munka során használható dokumentumok és szemléltető segédanyagok ingyenesen hozzáférhetőek a KSZGYSZ weboldalán.225 A projekt 2023 negyedik negyedévében várhatóan újabb helyszíneken folytatódik.
https://szemleletformalas.kszgysz.hu/kolcsonkapott-levego/

Zöldkészségek fejlesztése és érzékenyítés a vállalatoknál

Mely értékek iránti elköteleződést várnak el az ifjú munkavállalók a cégektől, és milyen vonzó képzési, továbbfejlődési lehetőségeket tudnak biztosítani számukra a vállalatok? Egyáltalán hol képzik a jövő „zöldgalléros” munkavállalóit? Munkaerőpiaci szempontból jelentős lépés az úgynevezett „mikrotanúsítványok” bevezetése, amellyel a felnőttek személyes és szakmai fejlődéséhez szükséges rövid tanulási folyamat során megszerzett tanulási eredményeket igazolják, valamint az „egyéni tanulási számla” a szakképzésben és a felnőttképzésben. Ez utóbbi egy személyre szabott jogosultságokat és támogatásokat biztosító finanszírozási eszköz. A friss kormányhatározat megjelenése után jelentős fejlesztési folyamat indul el ezen a területen, ami a vállalatok számára is nagy könnyebbséget jelenthet a továbbképzés, átképzés területén, hiszen mindkét eszköz a keresletalapú képzési rendszert támogatja – hívja fel a figyelmet Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője és Bedő Károlyné, a szervezet társadalmi kapcsolatokért felelős koordinátora.
Hozzáteszik, hogy emellett színvonalas – és folyamatosan bővülő – egyetemi és felnőttképzési programok közül lehet válogatni, de az ezek által adott „papír” nem mindig nyújt megalapozott tudást, és nem feltétlenül biztosít gyakorlati hasznot a cég számára. Pár napos képzéssel is lehet friss tudáshoz jutni, ez ugyan alkalmas a munkavállalók fejlesztésére, de az átképzéshez és a felelősséggel járó pozíciók feltöltéséhez a folyamatos, fejlesztő képzéseken való részvétel elkerülhetetlen.

A PET kupa mozgalom

A Szövetség állandó partnere a 2013-ban indult PET Kupa környezetvédelmi mozgalom, amely mára közösségi (céges, baráti, iskolai) programmá vált, és a részvételi környezetvédelem mellett komoly elméleti és szakmai ismeretekkel gazdagítja a programjain résztvevőket. A folyószennyezés megelőzése – a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és a hulladékcsökkentés – mellett nagy hangsúlyt fektetnek a folyóműveltségre, azaz a folyókkal kapcsolatos természeti, kulturális és történelmi ismeretek elsajátítására.
A PET Kupa Egyesület vezetésével és a KSZGYSZ partnerségével megvalósuló, határokon átívelő Interreg és Erasmus+ projektek állandó kísérőeleme, a szemléletformálás egyik kiemelkedő példája a Műanyag Műhely (Mümü). Mint a folyók, ez a program sem ismer határokat: az elméleti oktatás, képzés mellett valódi tanműhelyként is szolgál a leselejtezett tengeri konténer, ahol egyszerű műveletekkel és eszközökkel ki lehet próbálni a folyók árteréből összegyűjtött műanyaghulladékok újjáélesztését.
A Mümü, amely szárazon és vízen (a FLEX, azaz a Floating Exhibiton – Úszó Kiállítás – elemeként) egyaránt képes közlekedni, alig 2 év alatt a Tisza-menti országok mindegyikében megfordult. Eddig 46 helyszínen több mint 13 ezer embert ért el, és bizonyította, hogy a hulladék – jó kezekbe kerülve – értékes nyersanyaggá válhat. A Zöld Föld tankönyv és oktatási-nevelési program mérföldkő a hazai oktatási anyagok között, hiszen a választható fenntarthatóság tantárgyhoz készült.
A kötetek (9–10. osztály; 11–12. osztály) és a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetek ingyenesen letölthetők. Az új tantárgy oktatását megkönnyítendő, tanároknak oktatási segédlet, valamint 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés is elérhető. Koncepciójuk, hogy a diákok életközeli, életkoruknak megfelelő tartalmú oktatási anyagot kapjanak, ami hitelesen, szellemesen, interaktív módon – a játékosságot sem mellőzve – kelti fel és tartja ébren érdeklődésüket. A kiadó (Kék Bolygó Alapítvány) és a szerzők szándéka szerint 2024-től a fenntarthatóság már választható érettségi tantárgy lesz.

Hasznos linkek:

https://petkupa.hu/hu_HU/

https://kszgysz.hu/palyazatok/interreg-tid-y-up-forrastol-a-torkolatig

https://kszgysz.hu/5in1/a-projekt

https://petkupa.hu/hu_HU/kornyezeti-neveles-utjara-indul-a-mumu

https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvanyok?SearchForm%5BschoolType%5D=&SearchForm%5BschoolYear%5D=&SearchForm%5BschoolSubject%5D=&SearchForm%5Bauthor%5D=&SearchForm%5BproductId%5D=oh-fn&SearchForm%5Btitle%5D=&SearchForm%5Bnat%5D=&yt0

https://kszgysz.hu/szovetsegi-rendezvenyek/ii-orszagos-szemleletformalasi-konferencia 222

A vállalatok fenntarthatósági programjainak minősége sokat fejlődött az elmúlt időszakban, a dolgozók érzékenyítésének palettáján a megszokott ismeretterjesztő előadások mellett megjelentek a zöldnapok vagy esetenként a zöld-önkéntescsapatok létrehozása is, a szabadon felhasználható önkéntes napok, üzemlátogatások, céges rendezvények és csapatépítők zöldülése (gokartozás helyett Tisza-takarítás).
Egyes vállalatoknál a nonprofit, civil akciók támogatására vállalati alapítványt hoznak létre, hogy a támogatás ne csak önmagában álljon, hanem szervesen illeszkedjen, és hosszú távon kapcsolódjon, fejlődjön a cég fenntarthatósági vállalásaival párhuzamosan. A vállalások és intézkedések kommunikációjánál pedig már figyelni kell a zöldre festésre vonatkozó irányelvekre is, hogy csak olyat állítsunk magunkról a vállalati kommunikációban, amit alá is tudunk támasztani.
A zöldgazdaság kialakításáért tett erőfeszítések, együttműködések lehetőséget biztosítanak a cégek és a hallgatók duális képzésének fejlesztésére, a szakmai gyakorlatok érdemi gyakorlattal való megtöltésére, szakdolgozati témák kidolgozására, ami révén a friss, fiatal tudás, kreativitás, innováció már a zöldgazdaság hasznára válik.
Ezért is hozta létre a KSZGYSZ a www.zoldallasportal.hu weboldalt, amely az álláskereséstől a felnőttképzésen át az önkéntességig fogja át a zöldgazdaság ezen dimenzióját. A cél közös: az oktatási intézményeknek és a vállalatoknak olyan közös, rendszerszintű elméleti és gyakorlati képzést és szemléletformálást kell biztosítaniuk, ami során a végzettek képesek hozzájárulni az egészséges környezeti állapot megőrzéséhez és a vállalat fenntarthatósági céljaihoz.

Hasznos linkek

https://kszgysz.hu/ginop-munkaero-piac-osszehangolasa/a-projekt-kereteben-elkeszult-a-munkaeropiaci-tanulmanyunk

https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/szakmai_felhasznalok_tajekoztatok_zold-iranymutatas_201217&inline=true

https://kszgysz.hu/palyazatok/ginop-munkaero-piac-osszehangolasa

Együtt körforgásban – A Pannon Egyetem kompetencia központjai

A fenntarthatóság kérdésköre napjaink egyik központi témája, életünk szinte minden területén találkozunk a hozzá kapcsolódó problémákkal, kérdésekkel, lehetséges és biztos válaszokkal. Az Európai Unió a növekedési stratégiáját új, fenntarthatósági alapokra helyezte, amelyeknek két fő mozgatórugója a zöld- és a digitális átállás – írja Takácsné Ferenczik Brigitta, a Pannon Egyetem, Fenntarthatósági Kompetencia Központ megbízott igazgatója, hangsúlyozva: olyan szakemberekre van tehát szükség, akik komplex problémákra képesek ökológiai és társadalmi felelősséggel megoldásokat adni.
A Pannon Egyetem az elmúlt évtizedekben a természettudományos, a műszaki és informatikai, valamint menedzsment és turisztikai területeken országos és nemzetközi feladatokat is vállalva, jelentős kutatói és kutatás-fejlesztési tapasztalatot halmozott fel. Korán felismerte a környezetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a körforgásos gazdaság jelentőségét, és kezdett el a területhez kapcsolódóan Magyarországon elsőként felsőfokú oktatási tevékenységet végezni (környezetmérnöki szak, körforgásos gazdaság).
Emellett számos, a tématerülethez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó szak is a képzési portfólió részét képezi. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek hagyományos tanszéki és laboratóriumi színterei mellett egyre nagyobb szerepet kapnak új tudásterek, tematikus multidiszciplináris projektszervezetek.

2020-ban alapították meg a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, amellyel olyan új tudásbázis és KFI-infrastruktúra jött létre, amely üzleti és lakossági szinten is érzékelhető és hasznosítható, elősegítve a minőségi változást a fenntartható és a körforgásos gazdaságban. Az átállás elősegítését támogató kutatási tevékenységek és technológiai fejlesztések megvalósítását több kulcsterületen is vállalták: megújuló energiák, hulladékalapon történő szintézisgáz előállítása, szintézisgáz átalakítása értékesebb termékké, újszerű tenzid-előállítási kísérletek, hulladékgazdálkodás, hazai hulladékvagyon felmérése, válogatási technológiák fejlesztése, képzésfejlesztés, mechanikai és kémiai újrahasznosítási kísérletek, poliuretán-újrahasznosítás vizsgálata, víztechnológiák, ipari downstream technológiából származó fáradt olajos szennyvíz kezelése, EOR upstream vízkezelés, kútvizek és ivóvizek mikroműanyag-mentesítése, fenntartható turizmus, szemléletformálás, fenntartható városfejlesztés, közösségi városi applikáció fejlesztése, körforgásos gazdaság szakok indítása.
A feladat az oktatással és kutatással nem fejeződik be, hiszen a már megszerzett és az új tudások adaptálhatósága és megfelelő hasznosulása kulcskritériumok az élhető jövő eléréséhez.
„Úgy véljük, hogy nem elég kutatni és oktatni, kiemelten fontos közérthető nyelvezettel a széles közönség és a partnerek számára egyaránt kommunikálni törekvéseinket, tevékenységeinket, eredményeinket, jó gyakorlatainkat. Tehát a disszeminációs és tudománykommunikációs, azaz a harmadik missziós, a társadalmi és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek is kiemelten fontosak. A fenntarthatóság kapcsán nemcsak lokális, de globális szinten is kritikus pont a szemléletformálás és az attitűdformálás, amelynek leghatékonyabb módja a láthatóság, a célcsoportokkal való interaktív párbeszéd, a bevonás, a nyílt/nyitott tudomány és a zöldinnováció erősítése, a pilotprojektek megvalósítása” – vallja Takácsné Ferenczik Brigitta.
A Pannon Egyetem Fenntarthatósági Kompetencia Központja 2023 májusától koordinációs szerepet lát el, összefogja az intézmény fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeit, segíti a kapcsolódó oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységek kommunikációját. A fenntarthatósági KFI-eredményeinket, a jó gyakorlatokat igyekeznek a működésükbe is beépíteni, számos kezdeményezést indítva el a r(E)gyetem fenntarthatósági koncepció égisze alatt. Kiemelt programjaik többek között az Újrahasználati Központ, amely hallgatók és dolgozók használt tárgyainak cserepontjaként működik, a HOPE Fenntarthatósági kihívások konferencia és eseménysorozat, amely dr. Jane Goodall világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet 2023. májusi látogatásához kapcsolódóan valósult meg, és a Földön – Vízen – Levegőben Fenntarthatósági Kalandtúra, ahol egy tízállomásos, komplex fenntarthatósági interaktív ismeretterjesztő programon keresztül kalauzolják az általános iskolás és középiskolás diákokat a legfontosabb kapcsolódó tématerületeken (hulladék, víz, éghajlat, biodiverzitás, okosvárosok, fenntartható turizmus, élelmiszer).

https://uni-pannon.hu/

A környezetünk kincs – a Miskolci Egyetemen is

A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán (MFK) a fenntarthatóság szempontjából kiemelendő a műszaki földtudományi és a környezetmérnöki alapszakokon szerezhető tudás (bánya- és geotechnikai mérnök, olaj- és gázmérnök, hulladékgazdálkodás és természeti erőforrás és környezetbiztonság specializációk), amelyre alapozva nagyobb célterületi fókusszal rendelkező mesterszakok segítségével szerezhetnek hallgatóink gyakorlatorientált, azonnal alkalmazható tudást – ad tájékoztatást Dr. Szalontai Lajos egyetemi docens, oktatási-tanulmányi dékánhelyettes és Prof. Dr. Mucsi Gábor dékán, egyetemi tanár.
A mesterszakok és specializációk közül kiemelkednek a fenntarthatósághoz nagy hozzáadott értéket képviselő olajmérnök – geotermikus specializáció, alapanyaggyártási-folyamatmérnök, geoinformatika, hidrogeológus mérnöki, környezetmérnöki szakok (hulladékkezelés/újrahasznosítás, kármentesítés fókusszal), amelyek az MFK ipari partnereinek bevonásával megújították és frissítették alapszakjaiknak mintatanterveit, hogy a kar a jelenlegi hazai és nemzetközi munkaerőpiacon igényelt szaktudással rendelkező mérnököket képezhessenek.
A szakirányú továbbképzések (posztgraduális képzések) területén is jelentős bővülés tapasztalható a kar kínálatában. Felismerve az elmúlt évtized során a döntéshozók, vállalatok (kiemelten a földtudományokhoz köthető iparágak, a környezetipar, agrárium) részéről – a fenntarthatóság igénye által (is) vezérelt – innovatív tudásigényt, 2–4 féléves szakmérnök/szakember szakirányú képzések alapításával és indításával segíti a különböző szektorok vállalatait a munkavállalóik továbbképzésében.

https://uni-miskolc.hu