Mit tehetsz a fenntartható fejlődésért?
Körforgásos gazdaság, megosztás és visszaváltás, saját felelősség
Körkörös problémák
Körkörös megoldások
Körkörös termékek
Körülöttem a világ
A műanyag az antibiotikum-rezisztenciát is erősítheti
Plasztiszféra és toxicitás – újabb láthatatlan környezeti kockázatokra figyelmeztetnek a kutatók
Nem sci-fi: a műanyagok felületén sajátos mikrobiális közösség, úgynevezett plasztiszféra alakulhat ki. Egy szeptemberben megjelent kutatás szerint biológiailag lebomló mikroműanyag és antibiotikumok együttes jelenlétében jelentősen feldúsulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gének a talajban. Más friss vizsgálatok közben arra figyelmeztetnek, hogy a lebomló műanyagokból kioldódó vegyületeknek toxikus hatása is lehet. A Körkörös.hu által ismertetett eredmények arra mutatnak rá, hogy a „biológiailag lebomló” besorolás önmagában nem jelent teljes problémamegoldást.
A káros vegyületeket is újrahasznosíthatjuk?
A körforgás sötét oldala: mi minden kering a reciklált műanyagokkal együtt?
Az újrahasznosítással értékes nyersanyagokat tarthatunk körforgásban, csökkenthetjük a hulladék mennyiségét és az új alapanyagok iránti igényt. A műanyagok azonban számos adalékanyagot és más vegyületet is tartalmaznak, amelyek egy része az újrafeldolgozás során ismét megjelenhet az új termékekben. A Körkörös.hu által ismertetett friss nemzetközi kutatás megállapítja, mely vegyületeket kellene elsőként kizárni az újrahasznosításból. Az igazi megoldás azonban az egyszer használatos eszközök visszaszorítása irányába mutat, amelyre a cikk az ételcsomagolások világából hoz egy remek példát.
TOVÁBB…
A legtöbb mikroműanyag az eldobható ételdobozokból kerül az ebédünkbe
Újabb érv a műanyagmentes edényvisszaváltó rendszerek mellett
Egy friss, júniusban publikált dél-koreai kutatás szerint az eldobható ételdobozokból adagonként jelentősen több, közel 30 mikroműanyag részecske kerül az ételbe, mint a többször is felhasználható edényekből (egy vagy két darab). A Körkörös.hu legfrissebb cikkéből kiderül: a legbiztonságosabb megoldás a fémedény lehet – ehhez azonban jól felépített visszaváltási rendszerre van szükség.
TOVÁBB…
Már az alkalmazása előtt módosították az EU új csomagolási szabályát
Az Európai Unió új csomagolási rendeletének (PPWR) legtöbb szabályát 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni, ám az Európai Bizottság már ezt megelőzően felmentést adott a raklapfóliákra és a pántolóhevederekre vonatkozó egyik legszigorúbb újrahasználati előírás alól. A döntés túlmutat két, a fogyasztók számára szinte láthatatlan csomagolási formán: arról árulkodik, milyen összetett feladat a körforgásos gazdaság céljait úgy átültetni a gyakorlatba, hogy közben az ellátási láncok is működőképesek maradjanak. A Körkörös.hu legfrissebb elemzésében annak járt utána, hogy mégis mi indokolja a rendkívül fontos rendelet alkalamazás előtti “felpuhítását” – ahogy annak is, miért van kiemelkedő jelentősége a PPWR-nek.
TOVÁBB…
Nem fogy el a vizünk - csak nem tudjuk megtartani
A kiszáradó tavak, az aszályok és a rekordalacsony vízállások csak a felszínen látható jelei egy jóval összetettebb folyamatnak. A Körkörös.hu legfrissebb elemzése az OECD 2026-os vízgazdálkodási jelentése, a Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a HungaroMet, a WWF Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint további hazai és nemzetközi szakmai források alapján mutatja be, miért nem csupán a csapadék mennyisége, hanem a vízmegtartás képessége válik Magyarország egyik legfontosabb fenntarthatósági kihívásává. A cikk azt is körüljárja, hogyan alakult át a Kárpát-medence vízháztartása, milyen szerepet játszanak a természetalapú megoldások, a vízvisszatartás és a szivacsvárosok az alkalmazkodásban, illetve a vízgazdálkodás szemléletváltása miként kapcsolódik a körforgásos gazdaság alapelveihez.
TOVÁBB…
Környezetvédelmi projekt ebédre?
A világ több pontján működnek sikeresen olyan edénymegosztó rendszerek, amelyek nem lelkiismereti kérdésként “tálalják” a sokszor használatos ételdobozokat, hanem kényelmes szolgáltatásként. Németországban a sűrű visszaváltási hálózat, az Egyesült Államokban az ételrendelési platformokba épített megoldás, Ázsiában pedig az irodaházakra, kampuszokra és rendezvényekre épülő modell mutatja meg, hogy az edénymegosztás nem utópia. A Körkörös.hu legfrissebb elemzése szerint Magyarországon ma már nem az a kérdés, hogy működhet-e az edénymegosztás, hanem az, hogy mikor lesz mögötte akkora hálózat, amely valódi alternatívát kínál az egyszer használatos csomagolásokkal szemben.
TOVÁBB…
Műanyagválság a ruhásszekrényben
Az EU korlátozza az eladatlan ruhák megsemmisítését
Ma már a textiliparban használt szálak mintegy 59 százaléka készül poliészterből, a szintetikus textíliákból származó mikroműanyagok pedig évente akár 200–500 ezer tonnával terhelhetik a tengeri környezetet. Az EU-ban évente 5,8 millió tonna textilhulladék keletkezik, amelnyek mindössze egy százalékából lesz újra ruhadarab. A Körkörös.hu legfrissebb összeállításában bemutatja, hogy miért lett a divatipar az egyik legkevésbé látható, mégis rendkívül súlyos, globális műanyagprobléma.
TOVÁBB…
Javítható lenne? Nem ez a rendszer érdeke!
A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A ragasztott akkumulátoroktól és szoftveresen zárolt traktoroktól az egyszer használatos ételcsomagolásokig ugyanaz a logika rajzolódik ki: a jelenlegi rendszer nem a hosszú élettartamban, hanem a gyors cserében érdekelt. Pedig a javíthatóbb, tartósabb és újrahasználható rendszerek műszakilag régóta megvalósíthatók lennének. Akkor mégis miért nem ezek terjednek? Ennek járt utána a Körkörös.hu legfrissebb összeállításában, amelynek kiindulópontját a KSZGYSZ által szerkesztett Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet egyik, a javíthatóság dilemmáját elemző fejezete adta.
TOVÁBB…
Fenntarthatóvá tehető az egyszer használatos modell? A számok szerint nem!
Az Európai Unió egyre ambiciózusabb célokat tűz ki a csomagolások újrahasznosítására, de az alapvető kérdés inkább az, hogy egyáltalán fenntarthatóvá tehető-e egy olyan rendszer, amely eleve az egyszeri használatra épül. A Körkörös.hu összeállítása szerint a globális és európai adatok inkább azt mutatják: a hulladék jobb kezelése önmagában nem írja felül az egyszer használatos modell logikáját. A valódi változást azok a megoldások hozhatják, amelyek nem a hulladékot kezelik, hanem az egyszer használat szükségességét csökkentik – ilyenek például az edényvisszaváltó és edénymegosztó rendszerek.
TOVÁBB…
Veszélyek, tények, számok, a Körkörös problémák menüpontban.
PROBLÉMÁK
MEGOLDÁSOK
TERMÉKEK
A VILÁG
Körkörös problémák
Sok más „szuperanyag” mellett a műanyag elterjedése is óriási lökést adott az emberiség fejlődésének (a gazdaság és a mindennapi élet is elképzelhetetlen lenne műanyag nélkül), de éppen kitűnő tulajdonságai jelentik korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi problémáját: a természetbe kerülve ugyanis a plasztik csak nagyon lassan bomlik le, mikroműanyagként pedig már gyakorlatilag mindenhol jelen van (még az emberi szervezetben is). Egy jelentős részüket (így az élelmiszer-csomagolásként forgalmazott műanyagokat) életciklusuk során mindössze egyszer (!) használjuk fel. Veszélyek, tények, számok, a Körkörös problémák menüpontban.
Körkörös megoldások
A Körkörös problémák menüpontokban bemutatott kihívásokat a politikai döntéshozók is felismerték, ezért mind globálisan, mind pedig európai szinten is számos irányelvet fogalmaztak meg azok kezelésére, megoldására, így született meg többek között a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság vagy a zéró waste fogalma. Ebben a menüpontban részletesen beszélünk ezekről a fontos területekről, amelyek mentén európai és hazai törvényeket, intézkedéseket is bemutatunk, sőt még arra is kitérünk, hogyan lehet mindezt rosszul csinálni (greenwashing).
Körkörös termékek
A sok általánosság után lássuk, mi mindent lehet konkrétan tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a természetbe? Miért fontos az újrahasznosítás – mind a termékek anyaga mind pedig a bennük rejlő energetikai lehetőségek szempontjából? De még a recycling előtt: hogyan tudjuk minél jobban felhasználni a műanyageszközöket, hogyan növelhetjük meg a termékek életcikulsát? Vagy hogyan pótolhatjuk valami mással a műanyageszközöket? Miért lehet megoldás erre az edényvisszaváltás, a közösségi megosztás?
Körülöttem a világ
Sajnos a felmérések alapján sokszor csak a szavak szintjén vagyunk ökotudatosak, pedig mi állampolgárok a mindennapok szintjén is nagyon sokat tehetünk a műanyagszennyezés csökkentéséért. Az egyszer használatos eszközök kiváltására számos gyakorlati jótanácsot tartalmaz többek között a zero waste és a körkörös gazdaság irányelve, eszközkészlete. A mi részvételünk, elköteleződésünk elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamat elinduljon. Sok esetben azonban nem elég pusztán a tudatos vásárlói magatartás ahhoz, hogy áttörést érjünk el. Az ételrendelések során használt edények esetében például olyan komplex visszaváltási rendszerre lenne szükség, amely minden problémára megoldást kínál. A Körkörös.hu egyik legfontosabb célkitűzése, hogy választ találjon erre a kihívásra!
Körkörös problémáktól az egyéni felelősségig!
A műanyagszennyezés korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Az egyszer használatos eszközök csökkentésére, kiváltására azonban van lehetőség.
Az egyik ilyen megoldás az edényvisszaváltó, edénymegosztó rendszerek alkalmazása.
A Körkörös.hu célja, hogy rámutasson a műanyagszennyezéssel kapcsolatos problémákra, a globális törekvésekre és arra, mi mindent tehetünk mi magunk a megoldásért.
Állandó menüpontjainkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában, folyamatosan frissülő híreinkben pedig a legkülönbözőbb szempontok alapján mutatjuk be az aktuális eredményeket, ötleteket, lehetőségeket.
A honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság, a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára.