A sok általánosság után lássuk, mi mindent lehet konkrétan tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a természetbe! Miért fontos az újrahasznosítás – mind a termékek anyaga mind pedig a bennük rejlő energetikai lehetőségek szempontjából? De még a recycling előtt: hogyan tudjuk minél jobban felhasználni a műanyageszközöket, hogyan növelhetjük meg a termékek életcikulsát? Hogyan pótolhatjuk valami mással a műanyageszközöket? Miért lehet megoldás erre az edényvisszaváltás, a közösségi megosztás? Ebben a fejezetben magára a termékre koncentrálunk.

A körkörös gazdaságban meg kell változtatnunk a termékekről alkotott fogalmainkat is. A természetben nincs hulladék, hiszen minden újrahasznosul. A szemét fogalmát mi emberek alkottuk meg, ám egy új szemlélettel csökkenthetjük az ebből fakadó károkat. Ennek lényege, hogy a hulladékra lehetőségként, értékként tekintünk.

Amennyiben nem használunk egyszer használatos termékeket, illetve a már eldobásra ítélt tárgyainkat nem hulladéknak, hanem nyersanyagnak tekintjük, nagy eredményt érhetünk el.
Először azt nézzük meg, milyen lépések születtek eddig az egyszer használatos műanyageszközök csökkentésére, illetve hogyan hosszabbítható meg egy adott termék életciklusa.
Kezdjük a jogszabályokkal. Az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben született (EU 2019/904-es), az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (röviden csak SUP – single-use plastics – irányelvként) emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, különösen a vizekre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra történő átmenet elősegítése.
Magyarországon a 301/2021. (VI. 1.) Kormányrendelet az egyes egyszer használatos, valamint egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról rendelkezik, amelyben 2021. július 1-től betiltották a következő (egyszer használatos) műanyag termékek forgalomba hozatalát (első forgalomba kerülését): fültisztító pálcika; evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika); tányér; szívószál; italkeverő pálcika; az expandált polisztirolból készült ételtároló edény.

A fenti jogszabály alapján jelenleg a többi egyszer használatos műanyag ételtároló edények még forgalomban vannak, függetlenül attól, hogy azok biológiailag lebomló, vagy nem lebomló műanyagból készültek.

Azt is fontos tudni, hogy a biológiailag lebomló műanyagok is csak megfelelő ipari körülmények között bomlanak le. Tehát ezek is visszagyűjtést igényelnek, csak úgy, mint az újra hasznosítható, de mégis csak egyszer használatos műanyag ételtároló edények.

Az Európai Unió és Magyarország is megtette tehát az első törvényalkotási lépéseket bizonyos egyszer használatos műanyagok betiltásáról, de még mindig nagyon sokan használnak műanyag ételtároló edényt a vendéglátásban. Ezek többsége – jobb esetben – a szelektív vagy kommunális hulladékban, illetve – rosszabb esetben – a természetbe kerülnek.

Hogyan segíthetnek az egyszer használatos élelmiszercsomagolások, ételtároló edények problémáján a visszaváltási rendszerek?
A 2021. február 22-én elfogadott 2021. évi II. törvény Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról célja a körforgásos gazdaságra való átállás és a visszaváltási rendszer kialakítása, valamint: a hulladékképződés megelőzésének elve, innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modellek fejlesztése, a termékek élettartamának növelése, az újrahasználat előmozdítása, betétdíjas vagy újratöltő rendszerek bevezetése, megosztásalapú platformok létrehozása, a fogyasztók figyelmének felhívása a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére.

A törvény konkrétan is kimondja, hogy a visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának visszaváltási díjat kell felszámítania, ám a termékdíjat nem kell megfizetni, ha a vásárló a csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használja fel. A visszaváltási díjat és magát a termék visszaváltását automata berendezés biztosítja. Az olyan termékek körét, amelyek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt, kormányrendelet állapítja meg.

A 2021. február 22-én elfogadott 2021. évi II. törvény Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról célja a körforgásos gazdaságra való átállás és a visszaváltási rendszer kialakítása, valamint: a hulladékképződés megelőzésének elve, innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modellek fejlesztése, a termékek élettartamának növelése, az újrahasználat előmozdítása, betétdíjas vagy újratöltő rendszerek bevezetése, megosztásalapú platformok létrehozása, a fogyasztók figyelmének felhívása a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére.

A törvény konkrétan is kimondja, hogy a visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának visszaváltási díjat kell felszámítania, ám a termékdíjat nem kell megfizetni, ha a vásárló a csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használja fel. A visszaváltási díjat és magát a termék visszaváltását automata berendezés biztosítja. Az olyan termékek körét, amelyek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt, kormányrendelet állapítja meg.

A központi hulladékgazdálkodási és feldolgozási feladatokat 2023. július 1-től a MOL által létrehozott leányvállalat, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. látja el, ezeknek a feladatoknak pedig az egyik legfontosabb eleme a kötelező visszaváltási díjas rendszer. 2024. január 1-től ugyanis már kötelező betétdíja/visszaváltási díja van a műanyag, fém és üveg italcsomagolásoknak (palackok, dobozok). A visszaváltási díjas rendszert a MOHU üzemelteti és a gyártók finanszírozzák. Minden 400 nm feletti élelmiszerüzletben (azaz a nagy élelmiszerláncokban) kötelezően működnek a MOHU által kihelyezett visszaváltó berendezések, ahol 50, 70 Ft-ért visszaváltják a palackokat.

A visszaváltási díjas rendszer rendkívül nagy szerepet játszik a szemléletformálásban és az edukációban, az új elvek társadalmi elfogadtatásában, az új szokások és gyakorlatok bevezetésében.

Mindennek köszönhetően az egyéb edényvisszaváltó és megosztó rendszerek lakossági fogadtatása is egyre kedvezőbb lehet.

Ami a jogi szabályozást illeti, a fent ismertetett és immár hatályos törvények, kormányrendeletek mellett a következő lépés a többi egyszer használatos műanyag ételszállító edény használatának betiltása lehet, de ehhez mindenekelőtt egy megfelelő alternatívára, innovatív megoldásra lenne szükség.
Mindenesetre valószínűsíthető, hogy folytatódik az a tendencia, amely az elmúlt években az étkezési szokásokban, az ételrendelésben jelentkezett: kényelmi okokból, vagy az irodai, illetve az otthoni, „home office”-os munkavégzés miatt folyamatosan növekszik az igény arra, hogy az emberek friss készételt elvigyenek magukkal, vagy rendeljenek magukhoz.
Az ételrendelések, illetve az elvitt frissételek túlnyomó többségét jelenleg egyszer használatos, eldobható műanyag edényekben szállítják, amelyek jobb esetben a szelektív gyűjtőben, de a rajtuk ragadt ételmaradékok miatt nagyrészt inkább a kommunális szemétben végzik. Olyan edényekre lenne tehát elsősorban szükség, amelyek többször használatosak, visszaválthatók. Mindez komplex rendszert igényel megfelelő logisztikával, az edények mosásával, minőségellenőrzésével, illetve azok visszajuttatásával az ételszállítási körforgásba. Így az edények az étel szállítására alkalmas, többször felhasználható eszközzé, ha tetszik: szolgáltatássá válnak, és nem a használat után eldobott, környezetszennyező csomagolássá.
A fenntartható, körforgásos gazdaság elveinek és gyakorlati megvalósításának teljes mértékben megfelelő rendszer elemeiben hasonlatos lehet a napjainkban egyre elterjedtebb megosztó rendszerekhez (ingatlan, kerékpár, autó, roller, robogó, stb.), amelyek környezetkímélőek és erőforráshatékonyak. A már évtizedek óta elfogadott és használt visszaváltási rendszerekből (sörösüveg, gázpalack) kiindulva a 21. század műszaki, IT lehetőségeit is fel lehet használni edénymegosztás során rendszer létrehozásához.
Ahhoz ugyanis, hogy ezeket az edényeket újra lehessen használni, szükséges hogy egyedi azonosítóval legyenek ellátva. A működtetésre, követésre, használati díj fizetéséhez egyedi informatikai rendszer szükséges, az összegyűjtésre, mosásra, minőségellenőrzésre, selejtezésre, ételhulladék-kezelésre pedig létre kell hozni a megfelelő, innovatív műszaki megoldásokat, gépeket, berendezéseket.