Mondjunk nemet minden olyan dologra, amire valójában nincs szükségünk, és lehetőség szerint kerüljük az egyszer használatos tárgyakat, használjunk újra felhasználható zacskókat, evőeszközöket, tányérokat, élelmiszer-tároló edényeket és vizes palackokat – írja Zero Waste otthon című könyvében Bea Johnson.

A világhírű könyv szerzője arra bíztat minket, hogy használt tárgyainkat adjuk vagy ajándékozzuk el, vegyük fontolóra a javítás lehetőségét is, mielőtt a szemétbe dobnánk az elromlott eszközt vagy használati tárgyat. Ha már ez sem lehetséges, akkor pedig próbáljuk meg anyagukban újrahasznosítani azokat. Felhívja a figyelmet a papírmentes számlázásra és az élelmiszer-pazarlás elkerülésére is a tudatos bevásárlás megtervezésével, illetve kiemeli a hulladékok komposztálásának lehetőségét.

A fentiekhez nagyon hasonló a körforgásos gazdaság eszköztára, amely a zero waste öt kulcsszava helyett immár tíz angol kifejezés köré épül. A kezdőbetűk alapján tehát 10R-nek is nevezett iránymutatást érdemes egyenként is végigvenni, mert azokból sokat a mindennapokban is alkalmazhatunk:

1. Visszautasítás (Refuse): a nyersanyaghasználat visszaszorítása érdekében kevesebb, de tartósabb termék/fogyasztási cikk előállítása a cél, a tulajdonlás helyett pedig inkább szolgáltatások igénybevétele;

2. Csökkentés (Reduce): a fentieken túl csak olyan terméket vásároljunk, amire valóban szükségünk van;

3. Megújulás (Renew): a terméket a körforgásosság szemlélete alapján tervezzük újra, hogy azok hosszabb ideig, illetve az eredeti rendeltetésük vége után is használhatók legyenek valami másra;

4. Újrahasználat (Re-use): a termék újbóli használata, továbbadása újabb felhasználónak; amikor csak lehet, vásároljunk használt termékeket, amit pedig mi már nem használunk, annak igyekezzünk új tulajdonost találni;

5. Megjavítás (Repair): a termék karbantartása és javítása/javíttatása;

6. Felújítás (Refurbish): a termék felújítása a további használat érdekében;

7. Remanufacture (újragyártás): új termék készítése használt (ún. másodlagos) alapanyagból;

8. Továbbhasznosítás (Re-purpose): a termék újbóli felhasználása más célokra, más funkcióval;

9. Újrahasznosítás (Recycle): az alapanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása;

10. Visszanyerés (Recover): a hulladékok elégetése vagy komposztálása során kinyert energia hasznosítása.

Hogyan növeljük meg a termékek életciklusát?

Az egyes termékek élettartamának vagy más szóval: életciklusának meghosszabbításával (megtöbbszörözésével) kapcsolatban a körforgásos gazdaság irányelve további hasznos útmutatásokat fogalmaz meg.

Már a termék megtervezésekor lehetőség szerint megújuló forrásból származó, környezetkímélő alapanyagokat kell választani, és úgy elkészíteni, hogy javítható legyen, minél hosszabb ideig használhassa akár több, egymást követő felhasználó is. A terméket alkotó különböző anyagok lehetőleg legyenek utólag elkülöníthetők, hogy ez megkönnyítse a szétválasztásukat és újrafeldolgozásukat. Az e feltételeknek megfelelő környezetbarát terméktervezési munkát nevezik ökodizájnnak.

A divatcikkeknél (ruházati cikkeknél, öltözködési kellékeknél) az úgynevezett fast fashion (gyors divat) helyett a slow fashion (lassú divat) irányzat elterjesztését kell szorgalmazni, aminek eredményewképpen a vevők nem a gyorsan és gyakran változó divathoz alkalmazkodva cserélik a ruhatárukat (esetleg számos „divatjamúlt”, már nem használt ruhadarabot őrizve szekrényükben), hanem inkább a divatos (vagy kis átalakítással a mindenkori divathoz igazítható), tartós termékeket helyezik előtérbe, ezzel hosszabbítva meg a termék életciklusát.

Mi a helyzet az ételrendeléssel?

Az egyszer használatos műanyagtárgyak környezetbe jutásának egyik legnagyobb forrása az élelmiszercsomagolás, azon belül is az ételrendelések során használt plasztik edény hulladékká válása.
Mindenképpen jó úton haladunk, ha többször használatos csomagolást választunk. A Humusz Szövetség hétpontos, felvilágosító célú összefoglalót készített a többször használatos csomagolások előnyeiről.  Úgy vélik, ezek az eszközök akár száznál többször is használhatók, a tisztításukhoz kevesebb víz szükséges, mint az egyszer használatosok előállításához, amelyek szelektív gyűjtése az ételmaradékok miatt is nehézkes, így sokszor a hulladéklerakóban vagy az égetőben végzik. Kiemelik, hogy az alacsony felhasználási mutatókból kiindulva a saját többször használatos csomagolások körforgásban tartása is csak kiegészítő megoldás a hulladék elleni küzdelemben.
A jó példák között említik, hogy Franciaországban helyben fogyasztásra már csak többször használatos tányérokban, tárolókban lehet ételt felszolgálni, Németországban ugyanez vonatkozik a 800 négyzetméter és az öt személyzet feletti éttermekre.

A fémételtároló edény lehet a megoldás?

A fenti fejezetben összegyűjtött információk alapján egyértelműen levonható a következtetés, hogy az ételrendelésekkor használt edények esetében mindenképpen a többször használatos verziók élveznek előnyt, amennyiben meg szeretnénk felelni a körforgásos gazdaság irányelveinek. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az edények milyen anyagból készülnek. A visszagyűjtéskor és tisztításkor a műanyagedények kapcsán felmerül a kérdés: vajon valóban megoldható-e, hogy akár több száz alkalommal is megfeleljenek az előírt minőségbiztosítási szempontoknak?

A körkörös.hu ismeretei szerint egyelőre nem létezik olyan komplex megoldás, amellyel az ételrendelések során alkalmazott egyszer használatos műanyag dobozok, edények kiválthatóak, vagy akár betilthatóak lennének.