Megesszük a műanyagot!
A műanyagok ugyan rendkívül ellenálló anyagok a környezetükkel szemben, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem lépnének kapcsolatba vele. Nem csak mikroműanyag formájában kerül a szervezetünkbe a plasztik (hetente átlagosan egy bankkártyányi mikroműanyagot fogyasztunk el), hanem a kioldódás jelensége folytán az élelmiszerekkel is. Az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokba ugyanis kioldódhatnak káros anyagok is, egyes becslések szerint az életünk során akár 40 dkg csomagolóanyagot is elfogyaszthatunk.
MEGESSZÜK A MŰANYAGOT?
A műanyagok ugyan rendkívül ellenálló anyagok a környezetükkel szemben, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem lépnének kapcsolatba vele. Nem csak mikroműanyag formájában kerül a szervezetünkbe a plasztik (hetente átlagosan egy bankkártyányi mikroműanyagot fogyasztunk el), hanem a kioldódás jelensége folytán az élelmiszerekkel is. Az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokba ugyanis kioldódhatnak káros anyagok is, egyes becslések szerint az életünk során akár 40 dkg csomagolóanyagot is elfogyaszthatunk.
Hogy mi mindent? Főleg műanyagok monomerjeit, oligomerjeit, különböző stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat eszünk meg, amelyek az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket károsíthatják. Hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek az ideg- és immunrendszerre.
Az anyagátadás, vagyis a diffúzió a csomagolóanyag és az élelmiszer közötti határfelületen történik, hőmérséklet függvényében a kioldódás erőteljesebbé válik, például a műanyagtányérban fogyasztott meleg ételek esetében.
Ha még mindez nem lenne elég, további problémát jelenthet az újrahasznosított csomagolás. Az egyszer használatos műanyageszközök (nagyrészt csomagolóanyagok) térnyerésének, ezáltal pedig a környezetünkre fokozottan nagy veszélyt jelentő hulladékképződés megállításának a kezelésére az európai zöld megállapodás alapján 2025-re a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani (anyagukban, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából is), ennek megfelelően bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben.
Az újrafeldolgozott élelmiszer-csomagolóanyagok közé bekerülhetnek akár a tisztítószerek vagy kozmetikumok csomagolási hulladékai is, a műanyag csomagolóanyagok ugyanis tartalmazzák a velük érintkezésbe került anyagok nyomait, amelyek sok esetben abszorbeálódnak a műanyagokba, és mosással nem távolíthatók el. Az újrafeldolgozás során a műanyagok magas hőmérsékletnek vannak kitéve, ennek során előfordulhat, hogy a szennyeződések lebomlanak és/vagy oxidálódnak, illetve új anyagok keletkeznek. A műanyagokban használt adalékok (amelyeket csak egy hőciklusra terveztek) szintén lebomolhatnak.
A többször újrahasznosított műanyagok minősége tehát romlik, több oligomert, bomlásterméket, szennyezőanyagot tartalmaznak, de hogy pontosan miket, az többnyire nem jelezhető előre.
OLVASSA EL TÖBBI HÍRÜNKET IS!
Körkörös problémáktól az egyéni felelősségig!
A műanyagszennyezés korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Az egyszer használatos eszközök csökkentésére, kiváltására azonban van lehetőség.
Az egyik ilyen megoldás az edényvisszaváltó, edénymegosztó rendszerek alkalmazása.
A Körkörös.hu célja, hogy rámutasson a műanyagszennyezéssel kapcsolatos problémákra, a globális törekvésekre és arra, mi mindent tehetünk mi magunk a megoldásért.
Állandó menüpontjainkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában, folyamatosan frissülő híreinkben pedig a legkülönbözőbb szempontok alapján mutatjuk be az aktuális eredményeket, ötleteket, lehetőségeket.
A honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság, a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára.