A telefontokok sötét oldala
A mobiloknak ma már elengedhetetlen tartozékai a műanyagtokok, amelyek védik ugyan a készüléket, ám jelentősen szennyezik a környezetetet. A világon évente több mint egymilliárd darabot adnak el belőlük, a piac értéke 2033-ra várhatóan meghaladja a 44 milliárd dollárt, egyes becslések szerint pedig évente több mint 30 tonna telefontok-hulladék keletkezik. A Körkörös.hu jelenlegi összeállításából kiderül, hogy miért környezetszennyezők a műanyag mobiltokok, illetve milyen megoldások kínálkoznak a kiváltásukra.
A telefontokok sötét oldala
A mobiloknak ma már elengedhetetlen tartozékai a műanyagtokok, amelyek védik ugyan a készüléket, ám jelentősen szennyezik a környezetetet. A világon évente több mint egymilliárd darabot adnak el belőlük, a piac értéke 2033-ra várhatóan meghaladja a 44 milliárd dollárt, egyes becslések szerint pedig évente több mint 30 tonna telefontok-hulladék keletkezik. A Körkörös.hu jelenlegi összeállításából kiderül, hogy miért környezetszennyezők a műanyag mobiltokok, illetve milyen megoldások kínálkoznak a kiváltásukra.
Az Ipsos–TORRAS–WGSN kutatása szerint a fogyasztók ma már nemcsak védelmet várnak el a tokoktól, hanem kényelmi funkciókat is: mágneses rögzítést, kitámasztást, hőelvezetést – régiónként eltérő preferenciákkal. A tokok tehát egyre inkább multifunkcionális eszközökké válnak, miközben negatív környezeti hatásuk egyre jelentősebbé válik. Döntő többségük műanyagból készül, és több száz évig tart, amíg a természetben teljesen lebomlanak. A gyártásuk során nagy mennyiségű energiát és számos vegyi anyagot használnak fel, a globális szállítás során pedig jelentős üvegházhatású gáz jut a légkörbe. A tokok nagy része használat után a szemétlerakókba kerül, jelentős hányaduk pedig az óceánokban végzi, ahol idővel mikroműanyagokká aprózódnak, komolyan veszélyeztetve a tengeri élővilágot.
A Medium.com arról ír, hogy a telefontokokból használatuk során, illetve hulladékként a környezetbe kerülve olyan vegyi anyagok – például ftalátok – szabadulnak fel, amelyek hormonrendszeri zavarokat okozhatnak, és károsítják az ökoszisztémákat.
A GrandViewResearch.com-on pedig azt olvassuk, hogy a növekvő okostelefon-használat, a készülékek védelmének szükségessége, valamint a divat és a személyre szabhatóság igénye folyamatosan bővíti a telefontokok piacát. A tokok legnépszerűbb anyaga a szilikon, amely 2024-ben a globális bevételek több mint 56%-át adta.
Forrás: GrandViewResearch
A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek. A Thinking Sustainably cikke szerint a leggyakoribb anyagok – mint a műanyag, szilikon, bőr, gumi vagy karbon – mind-mind különböző módon terhelik a környezetet.
A polikarbonát például több mint száz év alatt bomlik le, ám a felületéről toxikus mikrorészecskék kerülhetnek a környezetbe, amelyek akár az élelmiszerláncba is bejuthatnak.
A szilikon gyártása légszennyező hatású, az anyaga pedig tartós, így minde a levegőben mind a természetbe kerülve hosszú távon terheli a bolygót. A természetes eredetű bőr sem mentes a problémáktól: az állattenyésztés és a bőrkezelés során használt vegyszerek szennyezik a talajt és a víztesteket.
A gumi kevésbé káros, de lebomlása során szintén kemikáliák szabadulnak fel. A karbonszálas tokok gyártása különösen energiaigényes – 14-szer több energiát igényel, mint az acél –, és mivel nem bomlik le, a hulladék mennyiségét is növeli.
A cikk szerint évente több mint 30 tonna telefontok hulladék keletkezik, amely évtizedekig megmarad a környezetben.
SÁG
Iparági problémák
A telefontokok piacának gyors bővülése kettős kihívást jelent: miközben egyre több fogyasztó keres személyre szabható, dizájnos kiegészítőt, ezzel párhuzamosan az iparág hulladéktermelése is rohamosan nő. A fenntarthatóság szempontjából kulcskérdés, hogy a gyártók milyen arányban térnek át biológiailag lebomló anyagokra, illetve indítanak újrahasznosítási programokat. Ha ezek az erőfeszítések nem gyorsulnak fel, a piac növekedése egyben a környezeti válság mélyülését is jelenti.
Az iparági gyártásra sajnos jellemző a magas selejtszám. Az egyik magyarországi gyártó jellemzően 25-30%-os selejtszámmal termel. Ez elsősorban a nyomtatási problémákból adódik, másodsorban pedig a kis arányú saját gyártás miatt. A magyarországi tok biznisz alapvetően kínai beszerzésű tokok itthoni nyomtatásán alapul. A kapacitásnövelés sok esetben elsődleges cél: egyes magyarországi üzemek napi 15 000 darabos termelésre készülnek, miközben Kínában már léteznek olyan gyártók, amelyek kizárólag nyomtatott mintás tokokból akár napi 150 000 darabot (!) készítenek. Ezek között sok a divatcélból, személyre szabott grafikával rendelt termék, amelyet valószínűleg nem használnak hosszú távon. A volumenalapú termelés ugyan biztosítja a piaci jelenlétet és a marketing szempontból fontos folyamatos kínálatot, ám ezzel együtt jelentős hulladék keletkezik, és a környezeti terhelés is tovább nő.
A piaci előrejelzések szerint ugyanis a telefontokok globális forgalma 2023-ban mintegy 25,7 milliárd dollár volt, 2033-ra pedig várhatóan eléri a 44,5 milliárdot. Ez évi átlagban 5,6%-os növekedést jelent. Ha a gyártási módszerek és az anyaghasználat nem változik, ez a felfutás a hulladék és a környezeti terhelés exponenciális növekedésével járhat együtt.
Mégis milyen tokot válasszunk?
Szerencsére egyre több gyártó kínál környezetbarát megoldásokat. Az olyan biológiailag lebomló anyagok mint a PLA (politejsav – növényi alapú, ipari komposztálás során lebomló biopolimer), a PHA (polihidroxi-alkanoát – mikroorganizmusok által termelt, természetes eredetű, teljesen lebomló műanyag) vagy Flaxstic® (lenszalmából és biopolimerekből álló komposztálható anyag) az ipari komposztálás során teljesen lebomlanak, és nem hagynak hátra mikroműanyagot. Az Algenesis Corporation Soleic® nevű anyaga (növényi olajból készült poliuretán, amely biológiailag lebomlik) szintén környezetbarát alternatívát kínál – írja az Energy.gov.
Emellett egyes gyártók újrahasznosított műanyagokat használnak, és visszagyűjtési programokat indítanak, hogy a régi tokokat ne hulladékként kezeljük, hanem alapanyagként.
Mit tehetünk mi, fogyasztók?
A környezeti terhelés csökkentéséhez nemcsak a gyártók, hanem a vásárlók is hozzájárulhatnak:
- Válasszunk lebomló vagy újrahasznosított anyagból készült tokot!
- Kerüljük az olcsó, gyenge minőségű műanyag tokokat!
- Támogassuk a fenntartható márkákat!
- Használjuk tovább a meglévő tokot, ameddig csak lehet!
- Éljünk az újrahasznosítási lehetőségével!
A kapható telefontokok élettartama bőven alkalmas egy készülék kiszolgálására. A fiatalok között óriási trend az újabb és újabb, divatos, egyedi tok. Az igazi kihívás az lenne, ha egy telefont egy tok ki tudna szolgálni.
OLVASSA EL TÖBBI HÍRÜNKET IS!
Körkörös problémáktól az egyéni felelősségig!
A műanyagszennyezés korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Az egyszer használatos eszközök csökkentésére, kiváltására azonban van lehetőség.
Az egyik ilyen megoldás az edényvisszaváltó, edénymegosztó rendszerek alkalmazása.
A Körkörös.hu célja, hogy rámutasson a műanyagszennyezéssel kapcsolatos problémákra, a globális törekvésekre és arra, mi mindent tehetünk mi magunk a megoldásért.
Állandó menüpontjainkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában, folyamatosan frissülő híreinkben pedig a legkülönbözőbb szempontok alapján mutatjuk be az aktuális eredményeket, ötleteket, lehetőségeket.
A honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság, a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára.