Nem veszíthetünk több időt!
Csőeleji megoldásokkal, összehangolt, hosszú távú döntésekkel behozható a lemaradás. Interjú Hankó Gergely természetvédelmi mérnök-közgazdásszal.
Nem veszíthetünk több időt
Csőeleji megoldásokkal, összehangolt, hosszú távú döntésekkel behozható a lemaradás. Interjú Hankó Gergely természetvédelmi mérnök-közgazdásszal.

A hazai környezetipar legnagyobb érdekképviseleti szervének ügyvezetőjeként és a PET Kupa projektvezetőjeként Hankó Gergely kettő, vélhetően zöld képzeletbeli sapkával is rendelkezik, valamint markáns véleménnyel a környezetvédelem helyzetéről, tennivalóiról. A természetvédelmi mérnök-közgazdász a Körkörös.hu szakportálnak adott év eleji nagyinterjújában szó esik a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének, illetve a környezeti szennyezések kérdésköréről, Magyarország kiemelkedő közép-európai szerepéről, a visszaválthatóság fontosságáról, na meg arról, mit tehet egy folyómentő teherautó a hulladékgazdálkodásban. A cikk végén az olvasó inspiráló „házi feladatot” is kap.

A hazai környezetipar legnagyobb érdekképviseleti szervének ügyvezetőjeként és a PET Kupa projektvezetőjeként Hankó Gergely kettő, vélhetően zöld képzeletbeli sapkával is rendelkezik, valamint markáns véleménnyel a környezetvédelem helyzetéről, tennivalóiról. A természetvédelmi mérnök-közgazdász a Körkörös.hu szakportálnak adott év eleji nagyinterjújában szó esik a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének, illetve a környezeti szennyezések kérdésköréről, Magyarország kiemelkedő közép-európai szerepéről, a visszaválthatóság fontosságáról, na meg arról, mit tehet egy folyómentő teherautó a hulladékgazdálkodásban. A cikk végén az olvasó inspiráló „házi feladatot” is kap.
Az interjú néhány fontos mondata:
- A KSZGYSZ 33 éve a magyar környezetipar legnagyobb érdekképviseleti szervezete, információs „csomójukban” összeérnek a szálak: az akkumulátorgyártás itthoni jövőjétől, az elhagyott hulladékok kérdésén át a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló EU rendelet kommunikációjáig.
- A PET Kupa ma már nemzetközi szinten is kiemelkedő „divattá”, mozgalommá vált: a kármentés, csapatépítés, megelőzés és véleményformálás mellett fontos kutatómunkát is végez. A brandhez kutatók, laboratóriumok, egyetemek, döntéshozók, vízügyi szakemberek és önkéntesek is kapcsolódnak.
- A környezetvédelmi eszmének ma már át kell itatnia a cégek mindennapi működését és a jövőtervezést is.
- A legnagyobb, általános és globális környezetvédelmi problémák: az időveszteség, a klímaváltozás, biológiai sokféleség csökkenése, illetve a szennyezések kérdésköre.
- Magyarország kötelessége az egész balkáni régió számára jó példával előállni, megmutatni, nálunk hogyan működik a környezetvédelem ügye, a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság.
- A műanyaggyártás során azt látjuk, hogy sokan próbálják a globális problémát áttenni a begyűjtés és a hasznosítás oldalára, pedig a termelés ésszerűsítése ugyanolyan sürgős lenne.
- A visszaválthatóság szükségszerű volt, de lehetett volna előbb is kezdeni, mégpedig jobban sztenderdizált csomagolásokkal.
- Az edénymegosztás működő modell lehet a jövőben, de időben el kell kezdeni hozzá a szemléletformálást és a kommunikációt.
- Nincs veszve minden: a kutatás-fejlesztés és a kkv-k támogatásával, az összehangolt és hosszútávú vezetői döntésekkel behozható a lassulás a környezetvédelem területén is!
- Házi feladat a fogyasztóknak – kiderül az interjú végén.
Körkörös.hu: Mióta működik és mi a feladata a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének?
A KSZGYSZ immár 33 éve a magyar környezetipar legnagyobb érdekképviseleti szervezete, jelenleg 281 tagunk van, aki számít ezen a területen, ők nagyjából mind a szövetség részesei. 1992-ben egy szűk csoport alapította ezt az akkor még teljesen újnak számító érdekképviseleti formát, hogy képviseljék a kármentesítések, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízkezelés ügyét és az azzal foglalkozó vállalkozásokat. Ez idővel egyre jelentősebbé vált Székely Anna és Farkas Hilda kezei alatt. Pályakezdő korom óta ismerem a szövetséget, az első nagyobb projektem kapcsán is egyből a KSZGYSZ irodában kötöttem ki, hiszen már akkor is megkerülhetetlen volt a szervezet. Sosem gondoltam volna, hogy valaha én leszek az ügyvezető, és hogy be is válok ennyi időn át, de nagyon örülök, hogy így történt.
A KSZGYSZ egy információs nódusz, ahol összeérnek a szálak. Az itt végzett rendkívüli, összetett és izgalmas munka legfontosabb eleme a cégek és a kormányzat közötti mediáció, ami elsősorban a napi közlönyolvasást, értelmezést és a friss jogszabály-tervezetekre való reagálást jelenti. Ma már tíz munkacsoportokban dolgozunk a szakma és a minisztérium képviselőivel együtt, többek között olyan sokakat érintő témákon, mint a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló EU rendelet (PPWR), miközben lekötnek minket a hulladékos koncesszióval kapcsolatos ügyek, zajlik egy klímatárgyalás, műanyagegyezmény, vagy ami legfrissebb a lomtalanítás átalakítása, és jönnek az ESG-képzésekre való felkérések. Tizenketten, erőforrás szűkében igyekszünk ellátni a munkánkat, konferenciákon, szakmai tanácskozásokon, honlapokon, sajtóközleményekben, hírlevelekben tájékoztatjuk az érintett cégeket és a közvéleményt.
Körkörös.hu: Az említetteken kívül milyen más aktuális témákon dolgoznak jelenleg?
Forró téma az akkumulátorgyártás itthoni jövője: nyakig benne vagyunk az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások és határértékek kidolgozásában, a szövetség munkacsoportjai, szakemberei időben ébredtek rá az új iparágak megjelenéséhez kapcsolódó kockázati tényezőkre, meglátogattuk az összes döntéshozót, felhívtuk a figyelmet a kockázatokra, kialakult egy párbeszéd, és most a szakértő, tanácsadó cégek ott vannak ezeken a fórumokon, és megpróbálnak időben jelezni, a tagcégeink pedig próbálnak mind a hasznosítás, mind a mintavétel, a laboratóriumi vizsgálatok, mérés, mind pedig a jogszabályalkotás területén segíteni abban, hogy megoldjuk a jelenlegi gondokat, és elébe menjünk a jövőbeni problémáknak.
Körkörös.hu: Milyen eredményeket tud felmutatni a KSZGYSZ?
Egyik szívügyem az elhagyott hulladékok kérdése: nagyon jó látni azt, hogy az elmúlt évben is kiírt felszámolói pályázatokban már ott vannak a javasolt megelőzési praktikák. Ma már nem csak a hulladék-összegyűjtésre, elszállításra és lerakásra lehet pályázni, hanem benne van az elhagyott hulladék területének a lezárása sorompóval, annak kamerás megfigyelése, funkcióváltása (tanösvény létesülhet, örökbe lehet adni azt a területet tanintézménynek például). Próbálunk „csőeleji” megoldásokat találni.
A műanyagok kapcsán az EU-s álláspontba sikerült beilleszteni a folyók ügyét, mert előtte, a Plastic Treaty egyeztetések folyamán azt láttuk, hogy csak és kizárólag az óceáni és tengeri környezetre fókuszálnak, pedig a szennyezés 80 %-át folyók szállítják a tengerbe. A folyók mellett mindenhova bekerültek az ártéri erdők is, ez pedig Magyarország szempontjából azért nagyon fontos, mert amikor a probléma kezelésére rendelkezésre állnak majd a források is, akkor a tengerparti országok mellett hazánk is pályázhat majd.



Hankó Gergely természetvédelmi mérnök, közgazdász, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, a PET Kupa projektvezetője a bal oldali képen a PET Kupa munkásaként látható, a jobboldali fotón pedig előadást tart az ENSZ szennyezésmegelőzési fórumán.
Körkörös.hu: A PET Kupa már eddig is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a hazai folyók (különösen a Tisza) hulladékszennyezésének kezelésében. Mindemellett egy nemzetközi hírű sikersztori, példaértékű civil kezdeményezés. Ebben ugyancsak vezető szerepe van.
Már a PET Kupa előtti években is jártam az országot szemléletformáló kiállításokkal és rendezvényekkel, de a Tisza szennyezésének az ügyével nem találkoztam. Molnár Attiláék a dokumentumfilmek erejével értek el hozzám: a közös munkánk során elkezdtük az általuk összeszedett hulladékokat szétválogatni, újrahasznosítani, és megmutatni, mi lenne, ha mindez a folyóba kerülés előtt történne meg. Közben felépült egy több száz (ma már több ezer) fős közösség, a PET Kupa nemzetközi szinten is kiemelkedő „divattá”, mozgalommá vált, rangos díjakat kaptunk, és még az EU-s jó gyakorlatok közé is bekerültünk. Szigorúan a megelőzésen tartjuk a fókuszt, ennek jegyében szerveztünk immár nyolc Tiszai Kerekasztalt a legfontosabb döntéshozók részvételével, és ezért is szeretnénk előmozdítani a hulladékkezelés megoldását Kárpátalján. Ott ugyanis több, mint 200 faluban nem jár kukásautó…
Körkörös.hu: Egy már biztosan jár, a „folyómentő teherautó”, egy példaértékű vállalkozás, amelyet a PET Kupa is felkarolt, támogatott és még egy nagy erejű filmet is forgatott róla. Néhány elszánt környezetvédőnek köszönhetően ma már egyre több településen megoldott a szelektív hulladékok elszállítása.
Francz Béla és barátai úttörőként gyűjtik be a hasznosítható hulladékokat, mentik a folyókat, hihetetlen munkát végeznek. Egy régi UAZ kisteherautóval kezdték el a vállalkozásukat, és ma is keményen dolgoznak, mi pedig igyekszünk a rendelkezésükre bocsátani a szükséges gépeket: villás targoncát, bálázógépeket, illetve egy igazi nagy, gyűjtőteherautót. Így valósulhatott meg az is, hogy Ungváron és Beregszászon 1100 literes szelektív gyűjtőedényzetet helyeznek ki, és már nem csak egy furgonnal gyűjtik zacskóba a szelektív hulladékot. Nagy újítás az „ecobus”, ami menetrend szerint várja a hulladéktudatos lakosokat és a szelektív hulladékot mérlegelve, a hulladékért fizetve, utazó begyűjtőpontként járja Ungvár utcáit.
Körkörös.hu: A PET Kupa a kármentés, csapatépítés megelőzés és véleményformálás mellett fontos kutatómunkát is végez.
Olyan kutatóközpontok kapcsolódtak a PET Kupához, mint például a korábbi WESSLING, ma pedig már az Eurofins-hálózathoz tartozó egyik legfontosabb hazai környezetvédelmi laboratórium. Velük közösen kezdtük el a mikroműanyag-méréseket, először a Tiszán, de tavaly már a Bodrogon is (itt megdöbbentően magas, köbméterenként átlagosan 214,8 darab parányi plasztik részecskét detektáltak a kutatók). Dr. Bordós Gáborból azóta nemzetközi szinten is elismert mikroműanyag-szakértő lett. De említhetném a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel való kitűnő együttműködésünket is, Dr. Szabó István a Környezettoxikológia Tanszék vezetője ugyancsak rengeteget segített a kutatások során, a kupákon pedig rendszeres előadónk. Emellett az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is fontos partner, Molnár Attila vezetésével zajlik a műholdképes, távérzékeléses hulladékanalízis, a palackjelölő „citizen science” akció és a folyóműveltség népszerűsítése. A PET Kupa ma már egy fontos brand, vagy ha tetszik: hub, egy olyan csomópont, amelyhez nagyon sokan tudnak kapcsolódni: kutatók, laboratóriumok, egyetemek, önkéntesek, döntéshozók, vízügyi szakemberek, nemzeti parkok, sőt, ma már a PET Kupás tapasztalat fontos munkaerőpiaci tényező lett a zöldiparban, és még a környezetvédelemben állást keresőknél is.

Hankó Gergely Munkács mellett, a Latorca partján – Fotó: Molnár Attila
Körkörös.hu: Ha jól tudjuk, még a magáncégek, az ipar és a kereskedelem legkülönbözőbb területein tevékenykedő, meghatározó kis- és középvállalkozások is kapcsolódnak a PET Kupához.
A PET Kupa lényege éppen az, hogy bárki, bármilyen szervezet, vállalat indíthat csapatot: felemelő érzés látni a versenyben részt vevő vállalatok vezetőit, ahogy ott a helyszínen formálódik át a szemléletük, világlátásuk. Sokszor szemétszedés közben kezdenek el gondolkodni azon, hogy akár a saját területükön is sokat tehetnek a környezetvédelemért.
Az a célunk, hogy minden cég találja meg a tevékenységéhez közel álló, hosszú távon támogatandó területet, ami természetesen nem feltétlenül a PET Kupa, lehet egy élőhelyvédelmi program, holtág-visszacsatolás, iskolai oktatóprogram. A fontos az, hogy az ESG-terveikbe konzekvensen építsék bele, milyen szociális, környezetvédelmi támogatást indítanak el hosszú távon. Hangsúlyozom, hogy a PET Kupa senkire sem mutogat ujjal, nincsenek haragosai, hanem együttműködésre hív mindenkit, ez is az egyik sikere.
Körkörös.hu: Tulajdonképpen mitől zöld egy vállalat? Hogyan kezelik a vállalatok ezt a kérdést, mit tud elmondani az egyre többet emlegetett greenwashing jelenségéről? Kérem, ismét váltson képzeletbeli kalapot, ezúttal ugyanis megint a KSZGYSZ ügyvezetőjét kérdezném…
Ma már nem nagyon lehet „költői túlzásokkal” kommunikálni a cégek zöld tevékenységéről. Az ESG-nek a vezető gondolkodásában és a„core” businessben is benne kell lennie, át kell itatnia a cég mindennapi működését és a jövőtervezést is. Látunk cégeket, amelyek 180 fokos fordulatot hajtanak végre, új tevékenységeket vesznek fel, és látjuk a „megúszásra” játszó vállalatokat is, amelyek remélik, hogy a könyvelés, a pénzügy papíron megoldja a kérdést.
Azonban mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy aki nem lép időben, az sokszor későn értesül arról, hogy nem megfelelően működik a cége az ESG szempontjából, ez leminősítéshez vezethet, és ilyenkor már nagyon nehéz a felügyelőbizottság, igazgatóság, vagy akár a részvényesek előtt felelni azért, hogy miért nem léptek időben. A vállalati kommunikáció, a brand képviselete, az employer branding mindig fejlesztendő terület: ahogy változik a világ, ennek is változnia kell minden cégnél, sőt, még nekünk, a KSZGYSZ-nek is intenzívebben kellene kommunikálnunk, hogy mi bizony a fenntarthatóságért küzdünk!
Elsősorban a felsővezetőkkel kell kapcsolatot teremtenünk, hiszen a vezetőnél dől el a vállalat stratégiája, felelősségvállalása, ezért tanácsadóként igenis felhívjuk a figyelmet a greenwashing veszélyeire is.
Körkörös.hu: Milyen helyzetben van jelenleg Magyarország geopolitikai szempontból a környezetvédelemben?
Nagyon fontos és érdekes helyzetben vagyunk itt Közép-Európában mind gazdasági, politikai, mind pedig környezetvédelmi vagy fenntarthatósági szempontból is. Pont a Nyugat és a Kelet, Észak és Dél metszéspontjában. Tőlünk nyugatra már látjuk a civil szervezetek megalapozottságát, fix költségvetését, hosszú távú tervezését, ez nálunk nincs meg, de látjuk tőlünk keletre, dél-keletre a romló környezeti minőséget, a cselekvés hiányát, ami nálunk már nem jellemző.
Úgy vélem, nekünk kötelességünk Ukrajna, Szerbia, az egész balkáni régió számára jó példával előállni, megmutatni, nálunk hogyan működik a környezetvédelem ügye, a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság, segíteni nekik abban, hogy hasznosíthassák a jó gyakorlatainkat, stratégiáinkat – ezt a feladatot a KSZGYSZ egyik klasztere, a KEXPORT Klaszter és a PET Kupa is intenzíven végzi. Segítünk olyan civil szervezeteket, amelyek nem jutnak médiafelülethez a saját országukban, nincs büdzséjük, referenciájuk.
A folyóvédelem kapcsán például igyekszünk éllovasok lenni: néhány éve Áder János akkori köztársasági elnök úr is beállt emellé a téma mellé, meg is valósult egy többmilliárdos beruházás a Tisza védelmében, felállt az a hulladékos géplánc, amely több száz, ma már több ezer tonnányi hulladékot fogott meg a felső Tiszán.
Ez egy olyan vízügyi, civil együttműködést hívott életre, amely Európa szerte is jó gyakorlat. Talán az egésznek az a kulcsa, hogyan lehet a döntéshozókat elérni, leültetni egy asztalhoz, elindítani az együttműködéseket, a vízügy, hulladékügy, szabályozási oldal, felső döntéshozók részvételével. Ez a stakeholder engagement a PET Kupában is gyönyörűen megmutatkozott: a vízügyi, hulladékgazdálkodási és a társadalmi szervezetek szimbiózisban működnek, komoly költségmegtakarítást elérve az államnak.
Körkörös.hu: Mik a legnagyobb problémák a környezetvédelemben?
A legnagyobb, általános problémák: az időveszteség, a klímaváltozás, biológiai sokféleség csökkenése, illetve a szennyezések kérdésköre – ez globális kihívás.
Lássunk mindegyikre egy-egy hazai példát. A szennyezések csökkentése kapcsán például kiépítettünk egy monitoringrendszert, látjuk, ha szennyezések érkeznek az országba, de a határvízi egyezmények és egyéb nemzetközi megállapodások, illetve a szomszéd országokkal való együttműködések még mindig nem jutottak olyan szintre, hogy az élővizeket veszélyeztető bányaterületeknek, iparterületeknek megtörténjen a felszámolása (minden évben történik egy-egy komoly folyószennyezés), emlékezzünk csak vissza: Sajó, Bárod, Körösök…
Biodiverzitás: Magyarországra Európa minden részéről érkeznek hozzánk vándormadarak, a fauna és a flóra páratlan, mégis az elsők között vagyunk Európában betonozásban, pontosabban a lebetonozott területek arányában és a zöld területek beépítésében. Ezekre alapozva állítom azt, hogy nem vagyunk bölcs gazdái a biodiverzitásunknak, az összes nagy magyarországi beruházás zöldmezős, miközben sorban állnak a kármentesítésre váró területek. Dolgozunk a barnamezős területek „marketingjén”, ha rendszerben tudnánk kezelni a kármentesítendő területeket és az iparfejlesztést, kevesebb értékes zöldmező esne áldozatul.
Klímavédelem: az energiamixben még mindig nem a fogyasztás vagy az anyagok ésszerű csökkentése, felhasználása, az anyagok helyett a szolgáltatások használata van a fókuszban. És hogyan késhettünk ennyit a megújulókkal? Hol voltunk az elmúlt 10-20 évben, amikor a magyar mérnökök tudását kihasználva felfejleszthettük volna a háztáji szélgépek, a nagyobb szélerőművek, a geotermia, vagy éppen a napelemek kapacitását. Ehelyett vártunk 10-15 évet, függünk az atomenergiától, a külföldi fosszilis energiahordozóktól. A megújuló energiára pedig nem készítettük fel az infrastruktúránkat, recseg-ropog a rendszer.
Egy másik súlyos probléma a föld alatt van: az ivóvízhálózatunk ugyanis rohamosan romlik az összes hazai vízügyi szakember egybehangzó véleménye szerint is, az ivóvíz-hálózatunk és s szennyvízhálózatunk leromlási mértéke elképesztő. A Zöldgazdaság kötetekben évről évre összeírjuk ezeket a problémákat, 2024-ben már több száz oldalas, angolul is megjelenő kötetben, közel 70 szerzővel szedtük össze a legfontosabb kérdéseket, és igyekszünk választ is adni azokra.

2024-ben Hankó Gergely Környezetünkért emlékplakettet kapott. A fotó a Környezetvédelmi Világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztériumban készült.
Körkörös.hu: Mit gondol a műanyagtermelés, plasztikszennyezés megoldásáról?
Már a kezdetekkor lehetett látni, hogy a műanyagtermelés előbb-utóbb globális problémát okoz, a hulladékkezelésnek már akkor követnie kellett volna a folyamatot, de forrást nem adtak hozzá. A nagy műanyagtermelő országok sorozatosan megtorpedózzák a műanyagegyezményeket, nem mennek bele bizonyos korlátozásokba, nem meglepő, hogy ma már 400 millió tonna körül jár az éves műanyag-termelés. Próbálják a globális problémát áttenni a begyűjtés és a hasznosítás oldalára, pedig bizony a termelés ésszerűsítése ugyanolyan sürgős lenne: monomaterialitás a csomagolásoknál, a gyártás csökkentése.
A megelőzésnél pedig nagyon magas labdákat hagytunk ki! Erre kell, hogy felhívjuk a fejlődő országok figyelmét is, hogy ne másszák meg ezt a hulladéktermelési görbét – amit mi már megtettünk -, hanem próbálják meg ennek az elejét venni, hamarább elindítani az újratöltést, a betétdíjat, a visszaváltást.
Körkörös.hu: A visszaválthatóság irányába több jó döntés is született, elég például a Mohu által nemrég bevezetett, az italcsomagolások visszaváltását segítő rendszerre gondolnunk.
Igen, ez szükségszerű volt, nagy eredmény, hogy elindult a rendszer, ráadásul olyan világszinten is egyedülálló innovációk vannak benne, mint például a visszaváltásért járó összeg azonnali bankszámlára történő utalása. Volt azért ennek már előtörténete sztenderd csomagolóanyagoknál, elég csak a sörös vagy a borospalackok rendszerére gondolnunk (lásd a Körkörös.hu cikkét a Varga-palackról), és ezért talán most sem ártott volna előbb EU-s szinten sztenderdizálni bizonyos csomagolásokat. Most mindent törünk, zúzunk, darálunk és újranyomunk, újraöntünk. Ki lehettet volna találni egy költség- és erőforráshatékonyabb rendszert – hogy ne kelljen mindent utaztatni, darálni, újraönteni -, de az egy gigászi nemzetközi érdekegyeztetés lett volna. Reméljük, ennek is eljön az ideje.
Körkörös.hu: A Körkörös.hu szakmai oldal célja, hogy a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság mellett a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára is felhívja a figyelmet. Mit gondol, az edényvisszaváltás, -megosztás működhet a gyakorlatban?
Igen, teljes mértékben működhet, csak időben el kell kezdeni hozzá a szemléletformálást és a kommunikációt. A tudományos kommunikációnak, a szemléletformálásnak sincs meg az akcióterve – egységesen kellene kommunikálni, kampányokat, akciókat szervezni, hogy összeérjenek, használjuk ki a kommunikációs szinergiát, hogy együtt lépjünk fel. Erről majd a II. Országos Szemléletformálási Konferencián les szó idén áprilisban. A sok szakmai programunk miatt most indítottuk útjára környezetvédelmi eseménynaptárunkat.
Körkörös.hu: Az interjú elején azt mondta, tetemes késésben vagyunk. Végülis optimistán vagy pesszimistán álljunk hozzá a környezetvédelem kérdésköréhez?
Minden tudásunk és eszközünk megvan ahhoz, hogy ezt a lassulást, késést behozzuk, hogy gyorsítsunk, és jó példával járjunk elöl. Fontos az ökoinnováció, a kutatás-fejlesztés, a kkv-szektor megerősítése, illetve az, hogy a vezetői, jogalkotói szinten hozott döntések a fenntarthatóság három alappilére értelmében hosszú távon és rendszerszinten és mértékletesen működjenek. Hangoljuk össze a stratégiákat és az akcióterveket, hogy a szinergiákat jobban kihasználjuk a jövőben.
Körkörös.hu: Mit tehet az egyén? Mit tehetünk mi, állampolgárok?
Minden, a hétköznapok során megvalósított cselekedet fontos. Ilyen például a vásárlás. Mivel minden egyes elköltött forinttal támogatjuk a megvásárolt termék előállítóját, szállítóját, csomagolóját, kommunikációs ügynökségét, érdemes megnézni, mégis honnan jön az a termék, hol állítják elő, kik, milyen körülmények között dolgoztak rajta, milyen hozzávalókból áll, honnan érkeznek az anyagok hozzá, hova kerül a csomagolás – és csak azután megvásárolni. Ez akár házi feladat is lehet kalandvágyó fogyasztóknak: pécézzenek ki akár csak egy terméket, és járjanak kicsit utána – garantáltan érdekes dolgokat találnak!
OLVASSA EL TÖBBI HÍRÜNKET IS!
Körkörös problémáktól az egyéni felelősségig!
A műanyagszennyezés korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Az egyszer használatos eszközök csökkentésére, kiváltására azonban van lehetőség.
Az egyik ilyen megoldás az edényvisszaváltó, edénymegosztó rendszerek alkalmazása.
A Körkörös.hu célja, hogy rámutasson a műanyagszennyezéssel kapcsolatos problémákra, a globális törekvésekre és arra, mi mindent tehetünk mi magunk a megoldásért.
Állandó menüpontjainkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában, folyamatosan frissülő híreinkben pedig a legkülönbözőbb szempontok alapján mutatjuk be az aktuális eredményeket, ötleteket, lehetőségeket.
A honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság, a visszaválthatóság és az edénymegosztás fontosságára.